Magyarországon a mai napig rendkívül nagyarányú az adóelkerülés. Dr. Bacskó László ügyvéd, a Bacskó Ügyvédi Iroda vezetője szerint erre a vállalkozók általában két irányból adnak magyarázatot. Indokként merülnek fel a vállalkozókat terhelő magas adókulcsok, valamint ezzel szoros összefüggésben azon adóelkerülési technikák, amelyek az adóhatóság részéről nehezen feltárhatóak.

Tudni kell azonban azt, hogy mindkét érvelés alapjaiban téves előfeltevésből indul ki. Ezen tévedések feltárása és tudatosítása esetén az adólekerülést választó vállalkozói réteg jelentős hányada a „fekete” vagy a „szürke” adózói zónából a legálisan működő és adózó vállalkozások közé lenne terelhető. Azt nyilvánvalóan mondani sem kell, hogy az adóelkerülés csökkenése magasabb adóbevételeket jelentene, ami teret nyithatna a vállalkozók által oly nagyon áhított további adócsökkentés előtt.

A továbbiakban vizsgáljuk meg a magas adókulcsok kérdését mint az adóelkerülő magatartásra adott elsődleges válasz ténybeli hátterét. A közbeszéd szintjén a mindennapokban sokat emlegetjük, hogy a magyar embert sújtó adók lehetetlenné teszik az egyről a kettőre lépést. A tények ennél némileg árnyaltabb képet rajzolnak ki a magyarországi adókörnyezetről. Nem csak Magyarországra, de a teljes globalizálódott világgazdaságra igaz, hogy a munkavégzést érintő elvonások igen jelentősek, azonban a tőkéért folytatott globális versenyben az tapasztalható, hogy a tőkét, illetve a vállalkozásokat érintő adókulcsok csökkenő tendenciát mutatnak, amiben Magyarország élen jár. Míg Magyarországon a munkabér jellegű jövedelmek 50 százalék feletti elvonással terheltek, addig

van olyan hazai adózási forma kisvállalkozások részére, ahol a vállalkozói tevékenységgel elért jövedelem kevesebb mint 10 százaléka kerül az államkasszába.

A vállalkozások számára annyiféle adózási lehetőség áll rendelkezésre, hogy az azokban rejlő lehetőségek megfelelő kiaknázásával rendkívül optimális, nemzetközi viszonylatban alacsony elvonással járó adózás érhető el akár egy induló kisvállalkozó, akár egy multi számára. „A kisvállalkozók számára a legvonzóbbak a rendkívül egyszerű, átlátható, kiszámítható és kedvező mértékű elvonással járó átalányadózási formák lehetnek, mint a KATA, a KIVA vagy az EVA. A nagyvállalatok számára fontos változás, hogy a társasági nyereségadó az elmúlt évek során 19 százalékról 10, majd 2017-től 9 százalékra csökkent. Ráadásul az előzőekben felsorolt, illetve a hazai adózási palettán rendelkezésre álló sok más adózási lehetőség egymással való kombinálása is nagyszerű legális lehetőséget jelent bármely közép- vagy nagyvállalkozásnak az optimális adózási struktúra felállításában” – tudtuk meg Dr. Bacskó László ügyvédtől.

Ez a háttere az adókulcsok csökkentésének

Hogy miért jó az államnak az adókulcsok folyamatos csökkentése, illetve a felsorolt alacsony elvonással járó átalányadózási formák bevezetése? Mert így egy olyan adózói réteget lehet megszólítani, akik eddig a szürke vagy még inkább a teljesen fekete zónában működtek. Az érintett réteg egy része a hagyományos adókulcsok mellett ki sem tudná gazdálkodni a megélhetését, másrészt pedig át sem látja a bonyolult adójogi szabályokat. Ezzel a megoldással az adózók térképén egy olyan réteg jelenik meg, akik eddig teljesen rejtve maradtak. Ezen adózók a felsorolt lehetőségek hiányában tevékenységüket teljesen feketén végeznék, számlát nem állítanak ki szolgáltatásukról, ennek megfelelően egyáltalán nem adóznak. Egy további széles réteg ugyan látszólag eleget tesz adófizetési kötelezettségének, azonban valós árbevételét fiktív költségszámlákkal vagy egyéb bevett technikákkal fedi el. Tehát az állam nem feltétlenül bukik azon, hogy egyrészt kiterjeszti a kedvező kulcsú átalányadózási formákat magasabb árbevételű vállalkozásokra is, másrészt csökkenti a társasági nyereségadó kulcsát, hiszen egy olyan vállalkozói réteg fog adóforintokat termelni, ami eddig rejtve maradt a hatóság elől.

A kedvezőbb adózási lehetőségek bevezetését nyilván gondos informatikai modellezés előzi meg az adóhatóság részéről annak megállapítása végett, hogy hol lehet az az inflexiós pont, ahol még megéri az államnak az adózás könnyítése. Egybe kell vetni a magasabb adókulcsról való lemondásból adódó adóbevétel veszteségét az így megjelenő bevallott árbevételből származó adóbevétellel, illetve a fehéredő gazdasági szektor kisebb adóellenőrzési költségeivel. Nyilván ebbe a mérlegbe kerül bele az a nem pontosan forintosítható tétel is, hogy az aktuálisan regnáló kormánypártnak ezen adókönnyítést célzó rendelkezése mennyire erősítheti a szavazói bázisát.

Felmerül a kérdés, ha ilyen kedvező az adókörnyezet, miért választja a magyar vállalkozó az adóelkerülés rögös útját? A probléma abban áll, hogy a gazdasági résztvevők nincsenek tisztában a felsorolt lehetőségekkel. A kezdő vállalkozók legtöbbször egyáltalán nem értenek a pénzügyekhez, de sokszor a nagyobb vállalkozások vezetőinek is csak részismereteik vannak. A megfelelő döntések meghozásához szükséges jogi, közgazdasági szakemberek bevonásának kultúrája pedig nem létezik a mai Magyarországon. Az adóelkerülés egyszerű technikáit választó magyar vállalkozó legtöbbször ezt teljesen feleslegesen, puszta tudatlanságból teszi, hiszen amennyiben megismerkedne a rendelkezésére álló lehetőségekkel, vagy áldozna olyan szakember közreműködésére, aki ezen lehetőségeket számára fel tudja tárni, úgy a számlavásárlásnál vagy egyéb trükközésnél lényegesebb egyszerűbb, egyben teljesen legális módon juthatna hozzá a vállalkozás által teremtett adózott nyereséghez.

Ismerd meg a legfőbb előnyöket

A legálisan folytatott vállalkozás pedig nem csak morális, hanem számos kézzel fogható praktikus előnnyel kecsegtet a cégek számára. A tényleges árbevétele után jogszerű keretek között adózó vállalkozás egyrészt a tulajdonosok számára tervezhető, kiszámítható vagyonosodást biztosít, másrészt maga a vállalkozás vonzó célponttá válhat a befektetők számára. Legális, adózott jövedelem birtokában a vállalkozónak nem kell többé tartania a joggal démonizált vagyonosodási vizsgálat rémétől, aminek eredményeként egyik napról a másikra évtizedek jövedelme válhat semmivé. A legális, igazolható forrású jövedelem egyben hitelképességet jelent, ami elsődleges szempont egyrészt a vállalkozás, másrészt a vállalkozás tulajdonosai szempontjából. A vállalkozás egy befektető számára kizárólag akkor jelent értéket, ha annak gazdálkodása átlátható, transzparens. Hiába a prosperáló családi vállalkozás, ha a társaság könyvei nem a valóságot tükrözik. Ha az egyébként virágzó cég papíron veszteséges a befektetők elmaradnak. A magánszemély szempontjából pedig elemi fontosságú, hogy rendelkezzen igazolható hátterű jövedelemmel, hiszen egy lakásvásárlás, vagy bármilyen banki kölcsön igénybevétele során ez elsődleges feltételként merül fel.

Dr. Bacskó László ügyvéd
http://www.bacskougyved.hu/
bacsko@bacskougyved.hu
+36 30 300 1354

Címkék