A szakmai fejlődés mellett elengedhetetlen az érzelmi intelligencia (EQ) fejlesztése is. A hazai kkv-vezetők szakmai alapokon hozták létre vállalkozásaikat, és a múltban nem fordítottak oly nagy hangsúlyt az EQ-ra. Egyre többen ismerik fel azonban ennek hatalmas szerepét a munkaerő bevonzásában, illetve megtartásában is. Dr. Kurucz Attila üzleti tanácsadással, konfliktuskezeléssel és coaching-gal foglalkozó szakember segítségével jártuk körbe a témát.

Mégis, mit értünk érzelmi intelligencia alatt? Miért jó, ha egy vezető magas EQ-val rendelkezik?

Az EQ öt elemből épül fel, amelyek a következők: önismeret, önkontroll, motiváció, empátia és szociális érzék. Egy sikeres vezetőnél a téma szakértői mintegy 60 százalékra teszik az érzelmi intelligencia (EQ) fontosságát, 20 százalékra a kognitív intelligenciát (IQ), a maradék 20 százalékon pedig olyan tulajdonságok osztoznak, mint például a karizma, a határozottság, vagy az irányítási és delegálási képesség.

1.Önismeret

Egy sikeres vezetőnél elengedhetetlen, hogy tisztában legyen azzal, hogy melyek az erősségei, illetve gyengeségei. Tudja, hogy mi a fontos számára, mi motiválja, illetve milyen értékekkel rendelkezik. Nem fél a hibáktól, a bukásaiból képes tanulni, sőt képes belőlük erőt meríteni. Gondoljunk például Barack Obama 2008-as kampányára, amikor a Mitt Romney kormányzóval folytatott vita katasztrofális véget ért. Obama elismerte, hogy miben hibázott, miben kell javítania, és azt is, hogy az út döcögős, és nem biztos, hogy sikerrel fog járni – írja a Lifehack. Elismerni a hibáinkat persze nem azt jelenti, hogy utána hátradőlhetünk: dolgoznunk kell rajta, akkor válhatunk még jobb vezetővé. Általánosságban az önismeret egy olyan, életünk végéig tartó folyamat, amelyben felfedezzük saját, sikeres viselkedésünket, működőképes mintázatainkat, illetve önmagunkat meghatározó gondolatainkat.

2.Önkontroll

Az önkontroll a menedzsmentben azt jelenti, hogy mennyire tudom szabályozni a viselkedésemet rázós helyzetekben. Ennél az elemnél nagyon fontos, hogy mikor, mire és hogyan reagálunk, illetve az, hogy ezt a reakciót kontroll alatt tudjuk tartani, hogy szélsőséges viselkedésminták (deviancia) ne jelenjen meg. A kulcs tehát az érzelmeink uralása. Vannak olyanok, akik nagyon sikeresek ezen a területen, de olyanok is akadnak, akik hihetetlenül impulzívak, „ami a szívén, az a száján” típusú emberek. Az utóbbi típusba tartozóknak jó hír, hogy az önkontroll fejleszthető, sőt egy vezetőnek ezt a tulajdonságát folyamatosan edzenie kell. Jó gyakorlat például, ha elképzeljük az adott szituációt – legyen az egy már megtörtént eset, ahol nem sikerült magunkra erőltetni az önkontrollt, vagy egy olyan nehéz helyzet, ami még előttünk áll. Ilyenkor nyugodt körülmények között végiggondolhatjuk, hogy pontosan mit mondanánk és be is gyakorolhatjuk azt.

3.Motiváció

A motiváció alatt két dolgot is érthetünk, amelyek fontosak az érzelmi intelligencia taglalásánál – egyrészről tisztában kell lennünk azzal, hogy minket mi motivál, de azzal is, hogy másokat mi inspirál. Fajtáját tekintve megkülönböztetünk külső, illetve belső motivációt. A külső motiváció az, amikor valamit azért csinálok, mert jutalmat kapok érte vagy éppen azért, mert elkerülöm a büntetést általa. Belső az, amikor azért teszek meg valamit, mert érdekel, mert szeretem, mert örömet okoz nekem, vagy az, amikor valamit meg tudtam tanulni, mert valamit megtettem és ezáltal több vagyok, új dolgokra vagyok képes. Nincs ez máshogy a munka világában sem. Megdicsérhetnek minket azért, mert jó főnökök vagyunk, vagy felismerhetjük mi magunk is azt, hogy egy adott szituációt milyen jól kezeltünk. Elmondható, hogy mindkét típusú motiváció jó, ha jelen van az életünkben.

4.Empátia

Az empátiával kapcsolatban már többször van problémánk. Összetett dologról van szó, amely nem csak arról szól, hogy átérezzük azt, hogy mások hogyan reagálnak. „Sokkal fontosabb, hogy saját gondolatunk és viselkedésünk iránt érezzünk felelősséget, mint igyekezzünk mások érzelmeit, gondolatait, szándékát megsejteni, kitalálni. Hiszen ehhez az kellene, hogy belehelyezkedjünk a helyzetükbe és kitaláljuk lehetséges válaszaikat. Nagyobb eséllyel indulunk, ha tudatosak vagyunk saját viselkedésünkben, valamint verbális és metakommunikációnkban. Ezzel lényegi hatásokat érhetünk el. Így együttműködésünk a másik féllel hatékonyabb lesz, gyakorlatilag empátiát tudunk gyakorolni” – teszi hozzá Dr. Kurucz Attila.

5.Szociális érzék

Szociális érzék alatt a másokkal való kapcsolatot, a kommunikációt; a vezetéselméletben az irányítás, az együttműködés, valamint a csapatszellem kialakításának képességét, illetve a hatékony konfliktuskezelést értjük. Amikor már tisztában vagyunk önmagunkkal, tudjuk kontrollálni és motiválni magunkat és másokat is, valamint képesek vagyunk empátiával fordulni a körülöttünk lévők felé, akkor ezeket mind összekapcsolva képesek leszünk majd egy összetartó csapatot létrehozni és azt inspiráló módon irányítani.

Dr. Kurucz Attila üzleti tanácsadó
http://drkurucza.hu/
info@drkurucza.hu
+36 20 353 9555

Címkék