Tudom mi lesz egy, kettő vagy öt év múlva? Nem. Akkor hogyan készítsem el a pontos beruházási tervet? – teszi fel a kérdést sok vállalkozó, aki az előtte álló üzleti lehetőségeket mérlegeli. Ötlet van, de hitel is szükséges a megvalósításhoz, azt pedig nem adják csak úgy oda. A bank is legalább annyira kíváncsi, mint mi magunk, hogy valódi beruházássá válhat-e, amit megálmodtunk. Ne feledjük, a megfelelő tervezés magának a vállalkozásnak is fontos. Ne csak egy szükséges adminisztrációs teherként gondoljunk a beruházási tervre, nekünk is kell egy vezérfonal, amely mentén haladhatunk (nagyobb hitel felvételénél pedig kötelező is).

Közgazdasági értelemben minden megtérülési lehetőséggel kecsegtető befektetés beruházásnak minősül. Bár a két fogalmat sokan szinonimaként használják, pénzügyi értelemben nagy különbség van a kettő között. A befektetés kifejezés általánosabb, pénzeszközök lekötését jelenti későbbi hozam reményében. A beruházás fogalma szűkebb, ennek jelentése tárgyi eszköz létesítése, hozam (megtérülés) céljából. Mindkét esetben komolyabb összeget áldozunk a közeljövőben arra, hogy a távolabbi jövőben még komolyabb összeggel gyarapodjunk.

Éppen ezért jól átgondoltan meg kell tervezni a várható kiadásokat és bevételeket. A pénzáramlás tervezését a kifizetett osztalék vagy az adózott jövedelem kimutatásáig kell végezni, hiszen ezt az összeget “viheti el” a befektető, ebből a pénzből fizetjük a hitelt és végül térül meg a beruházás. A gazdasági folyamatokat az időtengelyen kell tervezni, hiszen nem mindegy, hogy egy kiadás vagy bevétel most vagy három év múlva jelentkezik.

A jövő természetesen bizonytalan, így tervváltozatok készítése szükséges, az ezekhez mellékelt kockázatelemzések pedig a beruházással járó kockázatokról tájékoztathatnak.

A vállalkozások és beruházások gazdaságossági vizsgálata során három fő terület meghatározása szükséges:

  • beruházási költségek,
  • árbevételek és
  • működési költségek.

A beruházás pénzügyi tervezésekor a fenti tételeket részletezve időbeni esedékességük szerint kell tervezni. A beruházási költségeket a projektterv, az árbevételeket és a működési költségeket a működési terv tartalmazza.

A projektterv azért szükséges, hogy mindig tudjuk, éppen milyen feladatot kell elvégezni, és azért ki a felelős; érdemes ezért egy minél részletesebb projekttervet összeállítani. Ennek tartalmaznia kell az összes résztevékenységet, azok kezdeteit, várható befejezéseit, és az adott feladatokra fordítandó erőforrásokat. Itt különösen nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy feltárjuk, az egyes részfeladatok esetében milyen lehetséges kockázatok merülhetnek fel, azok hogyan hatnak a projekt egészére, milyen módon tudjuk minimalizálni annak esélyét, hogy azok bekövetkezzenek, és ha ez mégis megtörténik, hogyan tudjuk a káros hatásokat kezelni.

A pénzügyi tervek az üzleti tervezés során egyrészt közép- és hosszútávra szóló gazdaságossági vizsgálatok, másrészt rövid távú likviditási tervek. A pénzügyi tervezés során tételesen fel kell sorolni a beruházáshoz kapcsolódó kiadásokat, a fizetési határidőket, a másik oldalon pedig fel kell tüntetni azokat a bevételeket, amelyekből ezeket a kiadásokat fedezzük. A pénzügyi terv azonban nem csak a beruházási időszakot fedi le, számszerűsíti a kivitelezés befejezését követő üzemeltetési időszak során felmerülő bevételeket és kiadásokat is.

A megtérülés vizsgálatakor a bank elsősorban azt számítja ki, ellenőrzi, hogy a hitel visszafizetése biztosított-e. A befektető szempontjából elengedhetetlen a beruházás megtérülésének vizsgálata: megtérül-e a befektetett tőke, és ha igen, a vállalkozás hányadik évében. A megtérülést egy komplex számítás eredményeként lehet megbecsülni, amely során a beruházási összeg mellett a várható bevételekkel, kiadásokkal, az inflációval, amortizációval, hitel esetén pedig a törlesztés költségével is számolni kell.

A hazai vállalkozások jellemzően elnagyolják az előkészítést. A beruházási tervekre általában jellemző, hogy a műszaki előkészítés sokkal precízebb, mint a pénzügyi tervezés. A technológia és termékek értékelemzésére, az élettartam vizsgálatára ritkán, akkor is többnyire elnagyolt formában kerül sor. Ebből aztán az következik, hogy a beruházások időzítése nem pontos. Ugyancsak jellemző hibája a vállalkozásoknak, hogy a piaci igényeket vagy nagyon alul-, vagy nagyon felülbecsülik. Sokan a biztonságra törekedve nem veszik észre a piac valós igényeit, sokan viszont épp ellenkezőleg, szinte csak a jövőbeni felületes marketing tevékenységre alapoznak, és nem mérik fel a konkurenciát és a valós piaci viszonyokat.

Amennyiben csak a banki hitel miatt kell készítenünk beruházási tervet, akkor talán jó hír, hogy egyes bankok a kisebb összegű, standard beruházási hitelekhez nem követelik meg komplett beruházási terv benyújtását. Ennek ellenére el kell készíteni egy tervezett költségvetést, amely tartalmazza a várható kiadásokat és bevételeket, hiszen ez alapján lehet felmérni a fejlesztés megtérülését és a vállalkozás fenntarthatóságát… és ez nem csak a banknak fontos.

Címkék