Azt hiszed, hogy már mindent tudsz a cégformákról? Valószínűleg tévedsz! De nincs gond, mert Dr. Bacskó László, a Bacskó Ügyvédi Iroda vezetőjének segítségével áttekintjük a korlátolt felelősségű társaságokkal, a zártkörűen működő részvénytársaságokkal és a betéti társaságokkal kapcsolatos aktuális jogi szabályozást.

Az alapításhoz szükséges tőke

A profitorientált vállalkozási formák közül a leggyakrabban előforduló szervezeti formák a zártkörűen működő részvénytársaság (zrt), a korlátolt felelősségű társaság (kft), valamint a betéti társaság (bt). A vállalkozási formák között a már tárgyalt mögöttes felelősség szempontján túl a legfontosabbnak vélt jellemző az alapításkor szükséges vagyon. Míg a bt alapításához szükséges legalacsonyabb vagyoni hozzájárulás összege nincs meghatározva, addig kft esetében 3, zrt-nél pedig 5 millió forint a minimális jegyzett tőke. A különbség nagyságrendje azonban csak látszólagos, mivel a kft és a zrt esetében is több olyan lehetőséget kínál fel az alapítónak a jog, amelynek az igénybevételével különösebb anyagi áldozat nélkül alapítható cég bármelyik vállalkozási formában. Kft alapításakor szélsőséges esetben az alapítók akár úgy is dönthetnek, hogy vagyoni hozzájárulás nélkül hozzák létre a társaságot. Ebben az esetben az egyetlen megkötés, hogy a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a nyereség összege el nem éri a törzstőke mértékét.

Mind a kft, mind a zrt esetében nyitott annak lehetősége, hogy a tagok, részvényesek vagyoni hozzájárulásukat ne pénzben, hanem nem pénzbeli hozzájárulásként, vagy közismert nevén apportként teljesítsék. Az apport fogalma a nem pénzbeli szolgáltatások rendkívül széles körét öleli fel, így ide nem csak a társaság rendelkezésére bocsátott tárgyi eszközök tartoznak, de ilyen lehet egy szerzői műhöz kapcsolódó szerzői jog, egy szabadalom vagy egy szoftver értéke, illetve bármilyen más vagyoni értékű jog.

Egyedül is megy?

A beltagok korlátlan mögöttes felelősségével működő bt óriási lépéshátrányba kerül a tagok, illetve a részvényesek korlátolt felelősségét biztosító kft-hez és zrt-hez képest, és nem csak a felelősség korlátlan volta miatt. Míg a bt alapításához legalább két alapító tagra van szükség, addig a kft-t és a zrt-t akár egy alapító tag is létrehozhatja. Ma is él az a közhiedelem, hogy az egyszemélyes kft-t és zrt-t különböző költséges többletkötelezettségekkel sújtja a jogalkotó, például kötelező könyvvizsgálat előírásával. A valóság az, hogy 2006 óta a társas vállalkozásokkal lényegében azonos feltételekkel alapítható egyszemélyes kft és egyszemélyes zrt is.

Egyszerűbb az alapítás, mint gondolnád

Szintén a téves közhiedelmek sorát gyarapítja, hogy egy zrt alapítása bonyolult és hosszas folyamat lenne, amely jelentős anyagi áldozatokat követel. A hatályos jogszabályok szerint a kft és zrt alapítása hozzávetőlegesen azonos időtartamot vesz igénybe, és a felmerülő költségek között sincs számottevő különbség. Egyszerűsített cégeljárásban kft alapítása 2017. március 1. napja óta illetékmentes, míg zrt alapítása esetén 50.000,- Ft eljárási illetéket kell megfizetni. Legfeljebb az ügyvédi munkadíjban, illetve a részvények létrehozásával összefüggésben mutatkozhat a két megoldás között számottevő különbség.

Én, részvénytársaságot?

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a zrt azon előnyét a többi alternatívával szemben, hogy gazdaságtörténeti okok miatt a részvénytársasági formában működő gazdasági társaságok nagyobb fokú közbizalmat élveznek. Érdekes módon bizonyos szempontok szerint pont ellentétes előjelű tendencia lenne indokolt, hiszen a zrt kötelező jegyzett tőkéje ugyan meghaladja a bt jegyzett tőkéjét, de egy követelés érvényesítése során a gyakorlatban sokkal nagyobb eséllyel léphet fel a szerződéses partner a beltag korlátlan felelősségével működő bt-vel szemben. A zrt további csábító lehetősége, hogy amennyiben a részvényes részesedése a társaságban nem haladja meg az 50%-ot, úgy kérheti, hogy a cégnyilvántartásban maradjon rejtve a személye. Így lényegében két alapító részvényessel úgy hozható létre zrt, hogy a részvényesek személye, elérhetősége ismeretlen marad a külvilág számára szemben a választási lehetőség nélkül nyilvános tagsági adatokkal működő kft-vel és bt-vel szemben.

Dr. Bacskó László ügyvéd
http://www.bacskougyved.hu/
bacsko@bacskougyved.hu
+36 30 300 1354

Címkék