Idén nyáron hatályba lépett az új pénzmosás elleni törvény, ami újabb feladatot ad a vállalkozásoknak, és ennek teljesítésére csak néhány nap maradt. A cégeknek 2017. július 26-ig egy formanyomtatvány benyújtásával ki kell jelölniük azt a személyt, aki – ha előfordul – bejelenti a pénzmosás tényét a hatóságnak.

Mit kell most tenniük a cégeknek?

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény értelmében a 2017. június 26-a előtt tevékenységüket megkezdő és folytató szolgáltatóknak 2017. július 26-ig a NAV-hoz be kell adni a VPOP KSZ17 nyomtatványt. Ezen a dokumentumon kell közölni, hogy ki lesz a pénzmosás tényét bejelentő személy, aki – ha előfordul – tájékoztatja a tényleges pénzmosási eseményről a hivatalt.

Kiket érint a kötelezettség?

Az új törvény már nem tevékenység szerint, hanem szervezeti alapon határozza meg a hatálya alá tartozó szolgáltatók körét. A jogszabályi kötelezettség 23 szolgáltatói kört érint a könyvelőktől egészen az ingatlanosokig. Ebbe a körbe tartoznak többek között az árukereskedők, biztosítók, ügyvédi irodák, pénzváltók és takarékszövetkezetek is.

Miről szól a törvény?

Az új szabályozás a 2007. évi CXXXVI. törvény helyett lépett hatályba június 26-án. A változások hátterében túlnyomórészt az európai uniós jogalkotási kötelezettség húzódik meg. Az egyik legnagyobb könnyítés a korábbi törvényhez képest, hogy az ügyfélazonosítást és a személyazonosság ellenőrzését a szolgáltató már elektronikusan is elvégezheti – jöhet például a teljes mértékben online bankszámlanyitás! A szigorítások között az egyik legfontosabb a tényleges tulajdonosok központi adatbázisának létrehozása, és az ehhez kapcsolódó új adattovábbítási kötelezettség, valamint a szankciók súlyának növekedése.

Források: Minősített Könyvelők Egyesülete, Deloitte

Címkék